KONDOR VILMOS: SZÉLHÁMOS BUDAPEST
A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét
azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek.
A svindler Strosnider nagy balhéra készül Pesten, a kérdés csak az, hogy miképpen néz ki a milliókat érő átverés szereposztása, és hogyan tudna Gordon beépülni a svindlerek csapatába. Hajmeresztő kalandjaiban segítségére van Czövek, a szolgálatkész bértaxis, Piri, az izgalmasan vörös színésznőcske, Turcsányi bűnügyi szerkesztőségvezető és persze minden titkok ismerője, Tata, no meg az ő ínyenc lekvárjai. Feltűnnek még a kor elengedhetetlen szereplői: dizőzök és pincérek, kóristák és kíntornások, hamiskártyások és kibicek, főurak és utcalányok, korrupt rendőrök és besúgók, illetve mindezek hátterében a girbe-gurba utcákkal tarkított, mocskosan is csodaszép, szélhámos Budapest.
Kondor Vilmos nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamát már nem kell bemutatni az olvasónak. Legújabb regénye azonban a Budapest Noir előzménytörténete, amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére, amelyet a már ismert kalandok sora követ..
PAULO COELHO: A KÉM
Egy megrontott kislányból lett nagyon kemény nő története A kém. Mata Hari képtelen volt elviselni a női rabság láncait, a rá kiosztott alárendelt
társadalmi szerepet. Felismerte a kitörés lehetőségeit, kilépett a sorból, és azt mondta: Nem! Olyan életszabályokat alkotott önmaga számára, amelyek mindenkinél erősebbé és szabadabbá tették. Mata Hari illúziómentes világában a vonzalom: valuta, a szex: eszköz, a szerelem: tiltott dolog. Azt hitte, okosabb mindenkinél. És az is volt, amíg betartotta saját törvényeit. Azonban abban az első pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának – bukása elkerülhetetlenné vált.
Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő az embertelen párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. A leveleket testamentumnak szánta. Általuk üzent a lányának, akit nem láthatott felnőni; meg akarta értetni egyetlen örökösével, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.
SEBASTIANO SALVETTI: LEGENDÁS AUTÓK
A klasszikus autómodellek történelmet írtak, az utókor szemében pedig megtestesítik születésük idejét. Történetük álmodozásra késztette a kortárs nemzedékeket, de az utánuk következőket is ámulatba ejtette. Szépségük, harmóniájuk, esztétikai és technikai kifinomultságuk nem ismer időbeli határokat: halhatatlanok.
Vannak autók, amelyek nyomtalanul tűnnek el a történelem süllyesztőjében: úgy merülnek feledésbe, mintha nem is léteztek volna. Kiszorulnak a piacról az újabb típusok, modellváltozatok és generációk megjelenésével. Léteznek azonban olyan autók is, amelyek történelmet írtak: felkavarták az emberi lelket és megdobogtatták a szívet. Nemcsak a fanatikus rajongókat hozzák lázba, hanem a laikus nagyközönséget is. Ezek a modellek az autótörténet mérföldkövei, formatervük és teljesítményük mindmáig etalon. Kivívták őszinte csodálatunkat, a műszaki fejlődés jelképeivé nemesültek. Időtlen alkotások.
Ezt a kötetet az álomautóknak is nevezhető klasszikus automobiloknak szenteltük, amelyek az 1900-as évek eleje és az 1960-as évek vége között – a mérnöki kreativitás és a technikai fejlődés kiemelkedően fontos időszakában – születtek meg. Az izgalmas képanyag, az anekdoták, a részletes műszaki leírások mind azt a célt szolgálják, hogy a 20. század első hét évtizedének kulcsfontosságú modelljeit bemutató albumunkat hasznos autótörténeti kalauzként forgathassa az Olvasó.
SZILY LÁSZLÓ: BEÍRÁS – ISKOLAI TÚLÉLŐKALAUZ APÁKNAK
Szily László ma már klasszikusnak mondható apakalauza, a Kitolás 1–2. után újabb kötetet írt a gyereknevelés kínjairól és örömeiről. A Beírás eddigi életük legnagyobb kalandjára, a beiskolázásra és az iskolás évekre
készíti fel az apákat. A szerző jellegzetes humorú rajzaival illusztrált szöveg végigveszi a legjellemzőbb iskolai élethelyzeteket, amelyekbe egy apa kerülhet. Válogatott idióták és szociopaták tanácskozása a szülői értekezleten, osztálykirándulás vadidegen alkoholistákkal, gyerekbulik, kínos fogadóórák és a közös tanulás megszégyenítő alkalmai.
Kötelező olvasmány minden érintett apának és anyának, továbbá mindazoknak, akik akik túl vannak ezeken a keserveken, és azoknak is, akik érveket gyűjtenek a gyerekvállalás ellen – vagyis jóformán mindenkinek.„Amikor már azt hitted, hogy érted és akár uralod is az életedet és a gyerekpásztorolást, egyszerre csak minden korábbi rendszer széthullik, és akkora tragédia szakad rád, mintha visszajöttek volna a szovjetek. Újra parancsuralom lesz, más osztja be az idődet, és ha nem gazsulálsz a Felsőbbségnek, a családtagjaid isszák meg a levét. Vagyis iskolába megy a gyerek.”
SZEGEDI PÉTER: AZ ELSŐ ARANYKOR – A MAGYAR FOCI 1945-IG
Az Aranycsapat emlékezete, sőt egyenesen legendája mélyen beépült a magyar köztudatba, a focin jóval túlmutató módon. Az 1960-as évek nagy sikereinek és nagy személyiségeinek emléke is sokakat lelkesít. Az 1945 előtti elképesztően izgalmas, színes és sikeres focivilágról viszont, ahonnan mindez kinőtt, meglepő módon szinte semmit sem tudunk. Egy elsüllyedt, kincsekkel teli, csodás kontinens ez – a magyar fociatlantisz.
A magyar foci már a kezdetektől az európai élmezőnybe tartozott az MTK és a Ferencváros, illetve a magyar és osztrák válogatott versenyfutásának köszönhetően. 1901-től bajnokságot rendeztek, 1902-ben pedig – Európában elsőként – nemzetek közötti válogatott mérkőzésen mérte össze erejét Ausztria és Magyarország. A gyors fejlődés eredményeképp a tízes évek elején Skócia és Anglia után Magyarországon jártak legtöbben a válogatott mérkőzéseire. Az első világháború alatt az MTK csapatát az angol Jimmy Hogan edzette. Hogan forradalmasította a futball stratégiáját, a közép-európai iskola (más nevén Duna menti iskola) néven ismert játékstílus a kontinens élmezőnyébe repítette a magyar labdarúgást. Jól példázza ezt, hogy ebben az időszakban olyan klubok kispadján ült magyar edző, mint a Bayern München, Real Madrid, Milan, Inter, Olimpique Marseille, Benfica, Porto, vagy a River Plate, vagy például 1933-34-ben az olasz első osztály 18 csapatából 12-nek volt magyar az edzője… A leglátványosabb siker az 1938-as vb-ezüst volt, aminek az emlékezete pont úgy a múlt homályába veszett, mint a kor legnagyobb sztárjainak, pedig az ország Schlosser, Orth, Sárosi vagy éppen Zsengellér nevétől volt hangos… A könyv egy új világot tár fel a számunkra, és elolvasása után másképpen fogunk gondolkozni erről az időszakról és még sok minden másról.
