A régi orosz ötvösség egyik legkorábbi emléke – egyébként igen tragikus említése – éppen magyar vonatkozású. Szent Borisz hagiográfiájában olvashatunk arról, hogy szolgájának, Magyar Györgynek (Georgij Ugrin) nyakán aranygrivna volt. Amikor 1015-ben Szvjatopolk harcosai a Szent Boriszt védő Magyar Györgyöt megölték, csak úgy tudták nyakáról levenni az aranygrivnát, hogy levágták a fejét. A Jurjevszkoje evangéliumos könyv Magyar György halála után mintegy száz évvel, pontosabban 1119 és 1128 között készült. E kódexet jelenleg a moszkvai Vörös téren álló Állami Történeti Múzeum (???) kiállításán csodálhatjuk meg. Iniciáléinak festője magyar mester volt. Természeten a korai orosz ötvösségből még számos kitűnő arany- és ezüsttárgyat lehetne megemlíteni. Most nincs lehetőségünk a technikai és művészeti vonatkozásban a méltán híres, csodálatosan magas szintű moszkvai barokk, rokokó és korai klasszicizmus ötvöstárgyaival foglalkozni. Figyelmünket a 19. századra összpontosítjuk.