A Srí Guru-gítá szent versek vagy mantrák folyamatos áradata, mely életére kelti a bennünk szunnyadó energiákat (Sakti), és összekapcsol minket az Egyetemes Tanító kegyelmével. A Purána szerint, amikor mindenki Siva istent, a Legfelsőbb Lényt, mindenek védelmezőjét imádta, Párvatí istennő döbbenten látta, hogy az Úr Siva hódolva imádkozik valakihez. Zavartan megkérdezte tőle: „Ha te vagy a mindenség Ura, és nincs semmi rajtad túl, akkor mégis ki előtt borulsz le?” Siva kifinomult válaszában föltárja Srí Guru emelkedett helyzetét és fontosságát, amikor így szólt: „A Guru princípium előtt hajtok fejet, mert ő az Abszolút Igazság (Brahman). Siva ezután guruvá válva nyilatkoztatta ki az Örök Tanítóról szóló egyetemes igazságot Párvatí istennőnek, aki e tanítás első beavatottja lett. A Guru-gítá örök tanításai és finom rezgései teljesen átalakítják a kereső Szádhakát, akinek elméje lecsendesül és szíve megnyílik a legbensőbb önvaló, az Átman üzenetei felé. Végül megérthetjük, hogy Srí Guru maga a bennünk lakozó lélek, aki lépésről-lépésre elvezeti a tanítványt a Szamádhihoz, önmaga végső megismeréséhez.