A Beszterce ostroma nem történelmi regény, hanem szatirikus korrajz, amely a kiegyezés utáni időkben játszódik. Két szálon fut a cselekmény, amely csak a harmadik részben kapcsolódik össze. Pongrácz István nem akarja elfogadni, hogy a világ megváltozott, a középkor embere akar maradni, a lovagi szokásokat tartva. Egy vándorcirkuszi társulattól vásárolja meg Estellát, az akrobatanőt. Behenczy Károly várorvosnak szegődik a nedeci várba, de hamar Estella szeretője lesz és elszöknek, ezért Beszterce ellen hadat üzen a gróf. A másik szálon Apolka árván maradva, nagybátyja és gyámja „kényeztetéseitől” szenvedve, az öngyilkosságot választja. Végül ájultan találnak rá Pongrácz István emberei, akik szeretnék elkerülni a besztercei ütközetet, ezért a grófot megtévesztve, vándorszínészek segítségével eljátsszák Apolka túsztörténetét, akit Estella helyett haditúszként hoznak a várba. A gróf a lány iránt szerelemre gyullad, féltékenyen őrzi, még párbajozik is érte. Féltékenysége egyre rögeszmésebb. Végül, amikor látja, hogy Apolkát elveszíti, inkább a halált választja.