Mindenki ismeri Barbie-t. Szőke haj, kék szemek, pink gardrób és tökéletes élet. Ránézésre akár én is lehetnék. Aztán megszólalok, és a tökéletes kép úgy pukkan ki, mint egy túl nagyra fújt rágógumibuborék. A rózsaszín autót motorra, Malibut Bostonra cseréltem, ahol akad elég szenny ahhoz, hogy sose unatkozzak. Én pedig előszeretettel takarítok. A saját módszereimmel. Kenre nincs szükségem. Legalábbis ezt hittem, amíg egy unalmas napon ajtóstul be nem rontott az életembe, és meg nem mozdított bennem valamit, amit már rég belepett a por. Csakhogy az én Kenem törékeny. Sebzett. És félő, hogy összetöröm, ha túl durván játszom vele. A kislányok sírnak, amikor elveszik tőlük a babájukat. Hogy én mit teszek ilyenkor? Hidd el, arra még nem állsz készen.