Bohumil Hrabal (1914–1977) cseh író a gyerekkorát egy sörgyárban töltötte. Igazán sokat köszönhet neki a cseh söripar és a főváros, kedvenc prágai sörözőjében felkereste a cseh és az amerikai miniszterelnök. Magával ragadó humorú regényeiben olyan pontos kíméletlenséggel mutatja be az őt körülvevő világot, hogy a szocialista cenzúra nem is engedte mindegyik művét megjelenni. Mára a világ minden pontján ismerik áradó mesélőkedvét, finom humorát, iróniába forduló – soha véget nem érő – mondatait. Halálhírének részleteiről sokan azt hitték, egy Hrabal-novellát olvasnak: az idős szerző ugyanis galambetetés közben kiesett (kiugrott?) kórházi szobája ablakából. A Házimurik-ban a szerző női szerepbe bújik: a feleségét teszi meg narrátornak. A férfi és a nő eleinte egymás mellett futó, majd összefonódó története ez. A tehetős polgárcsalád jogi doktorátust szerzett, félig-meddig önkéntes proletárrá züllött fia és a kitelepített nagypolgári famíliából származó lány ugyan mindent elvesztett a második világháborúban, mégsem boldogtalanok, mert a legapróbb, a legrútabb dolgokban is képesek meglátni a szépet.