"A végtelen Forrást próbálod elérni és megérteni, az önmagától létező Egyet. Megvan hozzá a képességed. Eredendően egyetlen ember sem gyenge. Magát teszi gyengévé az, aki megszokásainak és érzékeinek áldozatává válik, akinek elméje azonosulni kezd a világ tárgyaival. Hogy legyőzd a gyengeséget, nyíltnak és őszintének kell lenned az Élet Urához." A könyv egy gyakorlati útmutató az 1. kötethez; azonban, mint a filozófia és a jógagyakorlás beható műve, önmagában is megállja a helyét. Minden értelemben megalapozott filozófiai keretet szolgáltat a jóga gyakorlásához, valamint számos specifikus gyakorlatot kínál a tapasztalt tanulók számára. Az élet valójában két pont között húzódó egyenes. Az egyik végpontot születésnek, míg a másikat halálnak nevezik. Az életet különféle képzeteken, víziókon keresztül látjuk és értjük meg. Jelenleg egy behatárolt vízióval rendelkezünk, hiszen korlátozott az a láthatár is, amelyet szemlélünk. A világegyetem kereke (Szamszára) természetéből fakadóan, megállás nélkül és folyamatosan forog. Ebben a körforgásban elérkezik az az idő, amikor emberré válunk. Az ember minden faj közül a legfejlettebb, mert ösztöneit meghaladva egyaránt képes gondolkodni és beszélni. Amikor a kerék forog, és elérjük az emberi létállapotot, gondolatainkért és tetteinkért felelőssé válunk. Az ember tevékenységeit már nem egyszerűen a természet (Prakriti) irányítja. Jelenleg nem vagyunk képesek irányítani a tudatalatti elmét (Csitta), amely ugyan ismeretlen számunkra, mégis számos dolog megtételére ösztönöz. Ám tetteink (Karma) elemzésével megismerhetjük ezt az elmét, mely ma még falként emelkedik köztünk és a végső valóság (Brahman) között.