Tóth Erzsébet fiatalságát a Kádár-korban élte, igen politikus, lázadó alkat volt, ahogyan mondja: Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Lezsák Sándor voltak az eszmetársai, barátai… Az önéletrajz „nemcsak” egy költő sorsa, hanem a rendszerváltó Magyarországé is. Tóth Erzsébet szókimondó, őszinte szerző, és nem „szégyellős”, olvashatunk a politika mellett a szerelmekről is. A naplóból sok mindent megtudhatunk, és valóságos leveleket is közöl… A saját elbeszélő szövege mellett becsatol még interjúkat is, amelyekben szintén kendőzetlenül őszinte. Íráskészsége kiváló. Jó őt olvasni, és ez a kötet azért is fontos, mert egy sokak számára rokonszenves politikai attitűd ad(hat) mintát a mostani fiataloknak, és mert érdekes-izgalmas regényben teszi, talán többen fogják olvasni… Kordokumentumként is forgathatjuk. Az NKA támogatásával.