Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató tanításra született. Már a babái is komoly oktatásban részesültek jóval azelőtt, hogy tanárnőjük betette volna lábát a szekszárdi „négyes” általános iskola zsúfolt épületébe, majd Óbudára, aztán az Apáczaiba, az ELTE BTK-ra, a Veszprémi Egyetemre, a szegedi BTK Magyar Irodalmi Tanszékére. Iskolákban „otthon” van, legalábbis tudja, hogyan érdemes: humorral és önreflexióval a személyesség hangján közelíteni az irodalomhoz. Kedvet csinál az olvasáshoz, és kedvet csinál a tanításhoz is, amikor hol a kötelező olvasmányok peremvidékét járja, hol a bestseller közepében, könyv- és filmsorozatokban, krimikben keresi a 20–21. század tanár- és iskolaképeit. Elemzéseiben egyszerre vezeti a kutatói kíváncsiság, az ismeretterjesztés igénye, de nem rest szórakoztatni sem vagy bevallani elfogultságait. Így kerül egy padba Kőnig tanár úr és Perselus Piton, Az éhezők viadala és a Rab oroszlán, Lolita és Britney Spears. Szilágyi Zsófia Iskolatáskájában igen értékes olvasmánylista lapul.