Az én „fiatalkoromban” az ember szíve már könnyebben elérzékenyül – de talán ez a gyarlóság megbocsátható. A múlt emlékei, az illatok és hangulatok, a vallások és évszázadokon átívelő történetek mind visszaköszönnek e könyv lapjain. Bennem ezáltal újra és újra megszólaltak a történelem súlyos tanulságai: emberi konfliktusok, a gyűlöletből fakadó háborúk és a béke szüntelen vágya. Mert minden vallás és elfogadás – és ezáltal a másik ember megértése – az ember Istenbe vetett hitét is tükrözi. És e hit tisztelete talán segíthet, hogy életünket békében és méltóságban élhessük. Ezeket az érzéseket és gondolatokat egy, a vallásokon és mély emberi érzéseken átívelő ökumenikus jelképpel igyekeztem összefoglalni.