Szabó T. Anna szenvedélyes olvasó, az írott szó átjárja a mindennapjait. Új könyvében az élet elválaszthatatlan a művészettől, a személyesség az irodalomtól és a történelmi tapasztalattól. Úgy bírja szóra a szövegeket, hogy megmutatja a szavakon túli jelentéseket: egy verssorra egy sejtelmes közeli álom vagy egy elfeledettnek hitt régi emlék rímel. A vers ebben az univerzumban nem elvont irodalom vagy holt tudás, hanem felmutatott élet, delej és titok, játék és szerelem. A Ráolvasok lapjain a szerző párbeszédbe lép örök barátaival: élete fontos művészeivel, íróival és verseivel – és közben minket, olvasókat is bevon ebbe a nagy és végtelen beszélgetésbe. Megosztja velünk saját személyes emlékeit-élményeit, és az irodalmi szövegek mágikus-mágneses erőterének közelébe kísér minket. Könyve így lesz vallomás és beavatás, egy élő költő és egy eleven költészet önéletrajza. Ráolvasásai egyszerre mutatják meg a vers poétikai-mesterségbeli mozzanatait és a költészet misztikus-transzcendens dimenzióját is. A versek tükrében a sorsról és a véletlenről, a hitről és a szabadságról, saját életünkről olvashatunk.