A századforduló egyik legnagyobb tehetségű színésznőjének fantasztikus élete Blaha Lujza nevét mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy az élete kész regény. A színészet a vérében volt, családja vándortársulatával már az 1800-as évek közepétől a Felvidéket járta egy ekhós szekéren. Tiszta énekhangja és drámai előadásmódja mindig könnyet csalt az emberek szemébe, vagy mosolyt az arcukra. Rendületlenül játszott a kolerajárvány idején is, és ha kellett, szembeszállt a társulatát fenyegető betyárokkal. Nem ismert félelmet. Még szinte gyerek volt, amikor hozzáment Blaha János karmesterhez, aki egyengetni kezdte a karrierjét. Bár a férje hamarosan elhunyt, Lujza hírneve egyre csak nőtt. A földbirtokosok éppúgy versengtek érte, akárcsak a kőszínházak. Ő azonban az egyre divatosabb operettek helyett a magyar emberek mindennapi életét ábrázoló népszínművek bemutatását szorgalmazta. De vajon mi történik, ha az embert – főleg ha színésznő – elragadja a mindent elsöprő szerelem? Képes egyszerre küzdeni az életéért, a szerelméért és a közönség odaadó rajongásáért? Kal Pintér Mihály sodró lendületű, a valóság és az írói fantázia határán egyensúlyozó regénye egy bohém és temperamentumos, ugyanakkor harcos nő kalandos életébe enged betekintést.