A 21. század Kínában íródik. De vajon minek köszönhető az ország civilizációs ugrása? Kína az elmúlt négy évtizedben rohamtempóban fejlődött. Az állam tízmilliókat emelt ki a szegénységből, széles középréteget hozott létre, a hatalmas városok mellett pedig a vidéket is felkarolta. Az ország nyaktörő iramban vált versenytársává Európának és az Egyesült Államoknak az ipar területén. Ma már nem a bóvli jut az eszünkbe a kínai árukról, hanem a legújabb okoseszközök, az olcsó elektromos autók, vagy a nyílt forráskódú AI-fejlesztés. A kereskedelmi és infrastrukturális fejlődés, a kínai kultúra népszerűsítése magabiztosságot adott az országnak, amely egyre határozottabban képviseli az érdekeit. Dan Wang kínai–kanadai technológiai elemző, kutató és író amellett, hogy feltérképezi az óriási gyárakat és megapoliszokat létrehozó mérnökállam kialakulásának körülményeit, feltárja a fejlődés árnyoldalait is. Szól az etnikai kisebbségek elnyomásáról, a lázadások erőszakos elfojtásáról és az egykepolitika okozta társadalmi traumáról. A The New York Times bestsellerlistájára került és a Financial Times által az év egyik legfontosabb művének választott könyvében a személyes benyomásaira és a legújabb kutatásokra építve mutatja be az amerikai jogászállam és a kínai mérnökállam különbségeit, de rámutat arra is, mit tanulhat egymástól a két ország. A könyvhöz Szunomár Ágnes Kína-kutató és közgazdász írt előszót, amelyben Dan Wang állításait politikai gazdaságtani összefüggésbe helyezi.