Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc mindig is a magyar történelem egyik meghatározó eseménysorának számított. A reformkor politikai küzdelmeinek sikeres betetőzése, a polgári állam védelmében felvállalt, elvileg esélytelennek tűnő, mégis számos győzelmet hozó fegyveres küzdelem minden korosztály fantáziáját megmozgatta. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a kor nevesebb személyiségeihez és eseményeihez annyi legenda kötődött, amely mintegy magyarázatul szolgált a realitások ellen a szabadságharcban elért sikerekre. Ám épp emiatt számos személy, illetve jelentős teljesítmény esett áldozatul a feledés homályának, míg sok bonyolult kérdésre csak leegyszerűsítő válaszok születtek. A jelen kötet korábban zömmel már megjelent tanulmányai épp ezért a szabadságharc kevésbé ismert oldalának bemutatására törekedtek, miközben új válaszokat is kerestek a korábban már lezártnak tűnő, de véglegesen rendezettnek mégsem tekinthető kérdésekre. A kötetben szó esik Mészáros Lázár hadügyminiszter és Csány László főkormánybiztos kapcsolatáról, Komárom erődjének 1849 elején való védelméről, a 2. (Hannover), illetve a 3. (Ferdinánd) huszárezredek, valamint a cs. kir. 3. (Ferenc József Császár) dragonyosezred szabadságharc alatti harcairól, Asbóth Lajos ezredesről és a Vág-menti hadjáratról, az észak–erdélyi hadszíntér 1848. december közepi erőviszonyairól, illetve Görgei Artút és Józef Bem tábornokok hadvezéri teljesítményéről is. A korabeli levéltári és könyvtári források, valamint a legújabb szakirodalom felhasználásán alapuló fenti írásokkal a szerző reménye szerint nemcsak számos legendát oszlat el, hanem közelebb is viszi az olvasót ahhoz a kimagasló teljesítményhez, amelyet a XIX. század közepének hazai társadalma, illetve az akkor létrehozott honvédsereg valóban letett az asztalra.