Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész Kaposváron nevelkedett, három és fél éves koráig egyáltalán nem látva az apját, aki a hadifogságból csak 1948 végén térhetett haza. A magyar szak elvégzése után került a Magvető Kiadóhoz, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. 1968 és 1986 között dolgozott a Magvetőnél, amelyről a mai napig több a legenda és a féligazság, mint az alapos, tárgyszerű és publikált visszaemlékezés. Kardos György igazgatása alatt a kiadó többféle korszakát élhette meg: a keményebb irányítástól az oldódáson át, egészen Kardos tekintélyének csorbulásáig. A magvetős évek után Fábri Anna az ELTE oktatója lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban, amely izgalmas betekintést nyújt az idén 70 éves Magvető múltjába is.