Lassan eljár az idő I. Lajos, a nagy lovagkirály felett. A magyar és a lengyel trón együttesen túl nagy terhet jelent számára, s életét mindjobban megnehezítik korábbi sebesülései. Ismeretlen betegség is kínozza, amit egyes orvosok leprának vélnek. Lengyelországba az anyját küldi, hogy helyettesítse őt a krakkói trónon, de e lépése csak újabb bonyodalmakat okoz. Mivel fiúörököse nincs, kénytelen leányaira – Máriára és Hedvigre – hagynia országait. Az udvarában nevelkedett, közkedvelt Durazzói Károly herceg, aki a Velence elleni háborúban hadvezérként kiválóan megállja a helyét, megszerzi Nápoly trónját, s a még mindig ármánykodó Johannát eléri végzete. Lajos király azonban csak hónapokkal éli túl nagy ellenségét, és halálával az országban megindul a belső erjedés. Szinte semmi nem úgy alakul, ahogy testamentumában kikötötte. A kiskorú Máriát ugyan megkoronázzák, de ellenfelei szinte rögtön támadni kezdik a helyette régensként az államot irányító Erzsébet özvegy királynét. A magyarok nagy része nem kíván nőt látni a trónon, ezért az országba hívják Károlyt. Ez a lépés nem várt, borzalmas fejleményekkel jár. Gyilkos politikai merényletek követik egymást, s közben a Délvidéket lángba borítja a kívülről támogatott rebellió. A Nagy Lajos király élettörténetét részletesen bemutató ötrészes regénysorozat záró kötete továbbra sem nélkülözi a kül- és belpolitikai események, összefüggések feltárását, ám elsődleges célja, hogy bemutassa Mária királynő szerencsétlenül rövid, tragikus eseményekben bővelkedő életét.