„A cél nem az, hogy elmeneküljünk az életünkből, hanem az, hogy olyan életet építsünk, amelyből már nem akarunk elmenekülni.” Soha nem éltünk még ilyen kényelemben és biztonságban, mégis egyre többen szenvednek a szorongás, a kiégés és a megmagyarázhatatlan kimerültség néma járványától. Sokan érzik úgy, hogy nincsenek jól a saját bőrükben, mintha a testük és az elméjük két külön nyelvet beszélne. A megtestesült én című könyv erre a modern paradoxonra ad egy forradalmian új, tudományos alapokon nyugvó, mégis mélységesen emberi választ. A központi tézise szerint a modern kiégés végső soron egyetlen, alapvető folyamatból ered, amit test-én elidegenedésnek nevezhetünk. Az elmélet alapja a test, az elme és a környezet elválaszthatatlan egysége. Amikor ez az egység megbomlik, szenvedés keletkezik. Az „elidegenedett én” nem más, mint ennek az ősi összhangnak a szétesése. A szerző egyrészt bemutatja a legújabb tudományos modelleket, amelyek forradalmasítják a testről és az elméről való gondolkodásunkat, másrészt megosztja azokat a személyes és szakmai tapasztalatokat, amelyek élővé tették ezeket az elméleteket. Ez a könyv tehát nem egy hagyományos szakkönyv. Sokkal inkább egy közös utazásra való meghívás, egyfajta felhasználói kézikönyv ahhoz a csodálatos, de néha ijesztően bonyolult gépezethez, amit önmagunknak hívunk.