A huszadik század első felének politikatörténetéről már sokan írtak, ám azt a kérdést, hogy mikor és hogyan tudtak volna a nyugati demokráciák más választ kínálni a Hitler által adott kihívásra, csak ritkán vizsgálták részletesen, ahogy az is kevéssé ismert tény, hogy a nácik sikerei mögött 1925-től Sztálin hideg számítása is állt. Ungváry Krisztián új könyvében három főbb téma vizsgálatára vállalkozik: egyrészt bemutatja azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek végül a kiegyezéspárti nyugati politikusok miatt 1939 őszéig nem valósultak meg. Másrészt elemzi azokat az okokat, amelyek miatt a nyugati hatalmak végzetesen alulbecsülték saját lehetőségeiket. Végül pedig feltárja, hogy Sztálin miért és hogyan törekedett kezdettől fogva Nyugat-Európa destabilizálására és a háború kirobbantására. Ha az olvasó e múltbéli események és a jelen történései között párhuzamokat fedez fel, azokat ne tekintse véletlennek.