A római katolikus bibliakiadások ószövetségi részében hét könyvvel több található, mint a protestáns változatokban. Hogyan alakult ki ez a különbség, és mi lett a sorsa a „hiányzó” könyveknek? Milyen szerepet játszott ebben a reformáció? A kötet szerzője e kérdések mentén tárja fel az apokrif vagy más néven deuterokanonikus könyvek történetét és jelentőségét. Külön fejezetet szentel a magyarországi fejleményeknek, végül egy kiválasztott apokrif irat teljes történetét mutatja be a megszületésétől mai használatáig. „Zsengellér József immár második kiváló művével siet a kánon/kánonok világában eligazítást kereső ember segítségére... A kezünkben tartott mű történeti megközelítésben, igen gazdag tényanyaggal tárja fel a bibliai kánon lassú kialakulásának és értékelésének útját az ókortól a középkorig, majd különösen is a reformáció korában, illetve a rá következő, lassú átalakulások idején... Gazdag elemzéseivel a szerző ismét arra hív, hogy... keressük és fogadjuk be az Írás igazságát, ahogy az az emberi történelemben, emberi szóban, emberi közvetítésben megszólalt.” (Martos Levente Balázs)