Istenben kedves Barátom! Több mint huszonöt éve lelkigyakorlatokat és műhelyfoglalkozásokat tartok a szemlélődő imádságról, amelyet egy 14. századi könyvből, az ismeretlen angol szerzőtől származó, A Megnemismert felhője című értekezésből tanultam. Lelkesedést ébresztett bennem az az Istennel való egység, amelyet a Felhő tanít, és abban a kiváltságban volt részem, hogy több ezer embernek taníthattam. Arra teszek kísérletet, hogy a mai ember számára könnyen érthető módon fejtsem ki a szeretet üzenetét, amelyre a Felhőben rátaláltam. Egészen egyszerű könyvet írtam, olyat, amilyen A Megnemismert felhője is: mindkét könyv arra bátorítja az embereket, hogy szánják rá magukat a szemlélődő imádságra. Részlet a könyv előszavából Az emberi életek ismerete, a Bibliában szerzett jártasság és az imádság újfajta kultúrája – ez az a három tényező, amely összefonódva egyedivé, különlegessé, és ne féljünk kimondani: hallatlanul szeretetreméltóvá teszi William Meninger egész munkásságát. […] Szokatlan közvetlenséggel szólítja meg olvasóit, mintegy barátként társukul szegődve, olyan barátként, aki behatóan ismeri a különböző élethelyzetek szövevényes világát, s olyan együttérzéssel és melegszívűséggel szeretne segítséget nyújtani, hogy időnként szinte érezhető, amint közel hajol azokhoz, akiknek vigasszal kíván szolgálni. Részlet Görföl Tibor utószavából